Embedded Files
Közzététel dátuma: Feb 27, 2017 2:10:4 PM
Az építésügyi eljárások (eljárási kódex) szabályozását tartalmazó 312/2012.XI.8) .Kr. rendelet 43. Fejezete foglalkozik a használatbavétel tudomásulvételi eljárással.
A rendelet 54.§. (6) pontja értelmében a kérelem beadását követő 8 napon belül az építésügyi hatóság a használatba vételt megtagadhatja, ha :
1. A kérelem benyújtásáig nem készült el és nem került az OÉNy rendszerbe feltöltésre az épület energetikai tanúsítványa.
2. A 2015. december 31-ét követően benyújtott építési kérelem alapján megvalósított épület használatba vétele 2020.december 31-e után van kérelmezve, és az épület energetikai tanúsítványa szerint nem éri el a közel nulla/vagy annál jobb energetikai besorolást.
Ha a tervezéskor nem számolunk energetikai megfelelést hogyan fog megfelelni az épület amikor elkészült?
Az építési eljárások elkezdésének kérelmezésekor nincs külön részletezve az új/vagy bővített vagy felújított létesítmény tervezett állapotára készítendő energetikai számítások megléte, ezért sok esetben a tervezéskor erre nem gondolnak, illetve nem szeretnének költeni. Éppen ezért számtalan későbbi problémától mentesülhet az az építtető aki a tervezéskor már foglalkozik az épületenergetikai megfeleléssel és az optimális üzemeltetési költségek várható alakulásával.
Normális esetben amikor az épület alaprajzi vázlatterve helyiségeinek elrendezése és azok kapcsolatai végleges állapotba kerülnek el kell dönteni, hogy az épület fűtése és melegvíz ellátása milyen energiával és milyen megoldással készüljön. A lehetséges változatok kidolgozásánál figyelembe kell venni a megújuló energia alkalmazását, és azt, hogy az épület összesített energia fogyasztása közel nulla szintre kerüljön az éves üzemeltetése során.
Az épületenergetikai szakértő által elkészített energetikai számítások minden alternatív megoldásra elkészül, majd a kiválasztott műszaki tartalom talapján az épületgépész szakági tervező tervezi meg az optimális fűtési/HMV- és szellőzési rendszert, kapcsolási vázrajzot, és csővezetés méretezést.
A gépészeti rendszerek szerkezeten történő átvezetését, a gépészeti/villamos/hűtési és szellőztető rendszer csövezését/elhelyezését célszerűen állmennyezetben/ vagy monolit födémben szükséges vezetni/elhelyezni és a gépészeti helyiség és annak bejárati ajtóméretét, elhelyezését az építész tervezővel egyeztetve alakítják ki, hiszen a berendezést valahol be kell vinni és esetleg csere esetén kihozni.
Ha kandalló kerül betervezésre, és közben hővisszanyerős szellőztető rendszer is tervezve van ,akkor a kandalló frisslevegő bevezetését is külön csatornán meg kell oldani, hiszen a szellőztető levegő nem keveredhet a kandalló égéshez szükséges oxigén ellátással. Ugyan ilyen körültekintéssel kell eljárni ha a konyha szagelszívást szinkronba akarom tartani a szellőztető rendszerrel. Szellőztető rendszerrel működő lakásegység belső légtere kicsi túlnyomásban van ,így nem jut be a külső por és pollen, a belső levegő hőmérséklete és páratartalma egyenletes állandóan a beállított értéken van.
Az így készült építési tervdokumentáció szerint megépült épület garantáltan energiatakarékos és használati komfortos létesítmény lesz.
És végezetül, nem utólag fog kiderülni hogy az épület milyen energetikai osztályba sorolt, és az is tervezhető, hogy a ház energia termelése/felhasználása éves szaldója zéró szint legyen.
Jónás Imre
Építész - Épületenergetikai Szakértő
+36/20/9265-952
Page updated
Report abuse