08_A Ház_"AA++"

AA++ Minimális energiaigényű  ház

Ma már egyre gyakrabban olvashatunk az energiahordozók árának drasztikus emelkedéséről, és a közelgő energia válságról. Az épületek energetikai követelményeire vonatkozó előírások jelentősen szigorodtak is az elmúlt években, de azok még mindig messze elmaradnak a nyugat-európai normáktól.

Megrendelőinknek minden esetben javasoljuk, hogy egy épület építésekor, felújításakor ne a ma követelményeit, hanem a jövő elvárásait tartsák szem előtt. Korábbi években ez javasolt volt, ma már kötelezően előírt, hiszen meghatározásra került, hogy 2020.december 31-e után minden épület közel nulla energiaigényű épület lehet.

Egy új épület teljes építési költségét tekintve nem számottevő az a többlet, aminek a ráfordításával "BB" közel nulla energia igényű házat lehet kialakítani, amelynek energia felhasználása  81-100%-a a követelményeknek megfelelő épülethez képest. Ez némiképp vastagabb hőszigetelés, jobb nyílászárók és precízebben szabályozható gépészeti rendszerek beépítésével könnyedén elérhető, és a többletköltség a folyamatosan növekvő energia árak mellett néhány év alatt megtérül. Nem is beszélve arról a komfortérzetről amit egy jól megtervezett épület télen-nyáron egyaránt nyújtani tud.

Az ablakok és egyéb üvegfelületek megfelelő tájolásával, méreteiknek helyes megválasztásával és árnyékoló szerkezetek (pl. redőny) alkalmazásával minden extra költség nélkül elérhető, hogy az épület télen maximálisan kihasználja a nap energiáját, és szoláris hőnyereség formájában azt az épület belső terének felmelegítésére fordítsa. Az árnyékolók ugyanekkor lehetővé teszik, hogy a nyári forróságban az épület belső hőmérséklete ne melegedjen fel az elvártnál nagyobb mértékben, így külön gépi hűtés nélkül is kellemes maradjon a belső légállapot.

A közel nulla energia igény azt jelenti, hogy az épület éves primerenergia fogyasztásának 25%-t megújuló energiából kell nyerni, amely az épületben, vagy épületen, vagy olyan szomszédos épületnél képződik, melynek kialakításakor számoltak az adott épület energia felhasználásával is.

Új lakóépület építésének folyamata:

Előkészítési szakasz

• Az építés elhatározása, az építési költség fedezetének biztosítása

• Épületenergetikai szakértővel konzultáció, szaktanács kikérése

  • A telek kiválasztása, tájolása elhelyezkedése szerint (Északra zárt délre nyitott elv érvényesítése)

  • Javaslatok energia takarékos szerkezetekre

  • AA++ energetikai osztály követelményeinek megbeszélése

  • Javasolt épületgépészeti rendszerek

  • Üzemeltetési költség számítások – alternatívák-energiahordozók kiválasztása

• Az épület  tervezése

  • Vázlatterv készítése

  • Vázlatterv energetikai számításai, külső határoló szerkezeti és hőtechnikai méretezése, ellenőrző számítások elkészítése, hőburok megtervezése

  • Vázlatterv véglegesítése, a változások átvezetése

  • A kiválasztott épületgépészeti megoldás tervezése

  • Hatósági engedélyeztetés

• Kivitelezési szakasz

  • Műszaki ellenőr kiválasztása ( Az építtető érdekeit képviseli )

  • Kivitelező kiválasztása

    • Felelős Műszaki Vezető kijelölése ( A kivitelező érdekeit képviseli )

  • Építési munka, Elektronikus Építési napló megnyitása ,vezetése

  • Műszaki átadás átvétel

  • Épületenergetikai Tanúsítvány elkészíttetése

  • Használatba vételi engedély (lakhatási) , vagy hatósági bizonyítvány megkérése

  • Térkép változás terveztetése, földhivatali változás bejegyeztetése

  • Éves garanciális műszaki felülvizsgálat

  • Hibák kijavítása

  • Szavatossági igény esetleges érvényesítése, szerkezetenként változó a szavatossági időintervallum, rendelet szabályozza.

A folyamatokból látszik, hogy vannak kritikus pontok.

Ilyen pont, a tervezést megelőző épületenergetikai szakértői szaktanács kérése, mely információk után születik meg a döntés.

Milyen szerkezetből épüljön az épület ?, az épület hőburokban milyen funkciók legyenek, milyen összesített energiafogyasztás a cél – energetikai osztály -, milyen energia hordozóval akarok hőt előállítani, milyen a család életvitele, sportos, vagy inkább kényelmesebb, stb?

A fenti tényezők mind befolyásolják a választott gépészeti rendszert is.

Ezért azt is el kell dönteni, hogy milyen legyen az  épületgépészeti rendszert, melyet a tervező majd megtervez.

A vázlatterv után az energetikai számításokat a szakértő elkészíti.

Megállapításra kerül az épület

·         hővesztesége, . Ebből látszik, hogy milyen épületgépészeti megoldások jöhetnek számításban.

·         A belső hőnyereség ( direkt hőnyereség )

·         A szoláris hőnyereség ( indirekt hőnyereség )

Ha a hőveszteség alacsony, akkor lehet gondolkodni alternatív hőtermelő berendezések alkalmazásán.

Alacsony hőigény esetén hőszivattyús rendszerek, hővisszanyerős szellőztető rendszerek és szoláris rendszerek alkalmazása az ajánlott.

Vannak már olyan kompakt hőszivattyús rendszerek, ahol egy készülékben van a hőszittyú, a HMV tároló, és a szellőztető egység is.

Ideális megoldás : nullás energiájú épületre

Szerkezetek:

Határoló szerkezetek hőszigetelése , min. 20 cm, Ufal= 0,13 W/m2K

Ablak-ajtó kiváló légzárás, alacsony hőátbocsátási értékű szerkezet beépítése. A szerkezet Uw=0,8 W/m2K értékű vagy ez alatt legyen.

A szerkezeti csomópontok hőhídmentesek legyenek.

Fűtési hőtermelő  Levegő/víz, vagy föld/víz hőszivattyú.

HMV hőtermelő : hőszivattyú, távozó belsőlevegő/frisslevegő hőforrással + napkollektor.

Ezzel a szellőztetés is megoldott. Ha van az épületben naptér, és a tér túlhevül, akkor annak a légteréből tudunk elég hőenergiát nyerni a melegvízigény előállítására. Ezt tudatosan tervezni tudom, de ezt energetikailag számítani kell.

Az éves villamos energia igényemet, mely a hőszivattyú segédenergia igényét is tartalmazza napelem rendszerrel megtermelem.

Javasoljuk

Keresse a szakértőnket, aki szaktanács adással segíti az építkezést kezdettől a befejezésig