Fűtés_mérés

Egy panelépület lakásainak eltérőek a fűtési energia igényei.

Legkevesebb energiát a közbelső lakások fogyasztanak, azok közül is a kelet-dél-nyugati tájolású lakások.

A legtöbb energiát a véghomlokzati földszinti és véghomlokzati utolsó emeleti lakások fogyasztanak.

 A fűtési energia  megfizetése egyszerű módszerrel történik.

Az épület által fogyasztott hőenergiát légköbméter arányosan szétosztják a lakások  tulajdonosai között, a közös helyiségek fűtési költségeit és a veszteséget a közös költségből fizetik.

Ez a módszer láthatjuk, hogy pazarláshoz vezet, hiszen az épület fűtési szabályozatlansága miatt ahhoz hogy a leghidegebb lakásrészekben is megfelelő hőfok legyen, a többi lakásokban túlfűtést eredményez, ezért azok szellőztetéssel csökkentik a túlfűtött lakások hőmérsékletét, tehát fűtjük és fizetjük az utca fűtést is közösen.

A lakás tulajdonosok  nem a lakásuk által fogyasztott hőenergia árát fizetik meg, hanem a légköbméter arányosan szétosztott fűtési energia költséget.

 A takarékos, szabályozott fűtési rendszer elkészítése előtt célszerű, az épület hőveszteségét csökkenteni, tehát elkészíteni az utólagos hőszigetelést és nyílászárókat cserélni. A hőszigeteléssel, már eleve 60 %-os fűtési hőenergia megtakarítást érnek el, ami megfelezi a korábbi fűtési számla értékét.

 A hőveszteség csökkentése után jöhet a fűtési rendszer korszerűsítése, és a fogyasztás szerinti mérés kialakítása, a költségosztó mérési rendszer megvalósítása.

A költségosztó alkalmazásának feltétele a helyiségenkénti szabályozott fűtési rendszer megvalósítása, amely a radiátorokra szerelt termosztatikus szelepekkel történik.

A radiátor elzáró gombján különféle osztások vannak.

A  „hókristály” jelzés a legalacsonyabb állás, itt a fagyásveszély megszüntetése a cél.

Az „I-II-III-IIII – max „  minden osztáshoz tartozik egy belső hőmérséklet, a konkrét értéket a termék használati utasítása tartalmazza.

Példa :

A szelep a „III” osztáson van. Ehhez tartozik mondjuk (+24 °C) szobahőmérséklet.

A szelep fejbe épített hőelem érzékeli a szoba hőmérsékletét. Ha a szoba hőmérséklete a (+24 °C) alá süllyed, akkor a szelep automatikusan kinyit és beengedi a fűtési rendszerben keringő 70/80 °C-os fűtési melegvizet. A radiátor elkezd fűteni.

Ha a szoba belső hőmérséklete eléri a (+ 24 °C) fokot, a radiátor szelep automatikusan elzár, és nem engedi be a melegvizet.

Közben a radiátoron lévő digitális költségosztó méri a radiátor által leadott hőmennyiséget.

 Az elektronikus költségosztók megfelelő  pontossággal mérik a radiátor által leadott hőmennyiséget, és digitális kijelzőjén nyomon követhető a fogyasztott hőenergia egység.

A szabályozást minden lakó a saját hőigénye és pénztárcája szerint tudja végezni.

Termofej

A folyadékkristályos kijelzőn három adat felváltva jelenik meg.

1

első számsor az aktuális mérőállást jelenti. Fűtési szezonban ez a szám általában folyamatosan nő.

2

második számsor, amelynél a kijelző bal oldalán egy ceruza jele látható, a tavalyi mérőállást mutatja.

3

harmadik számsor, amelynél a kijelző bal oldalán egy ceruza jele látható, és középen kötőjel szerepel, a gyári azonosító.

A mérés igazságossága van kiskapu „hőlopás”:

 A költségosztók a pontos mérés ellenére, azt mérik, hogy mekkora a radiátorok  hőleadása, azt nem mutatják ki, hogy mekkora a szomszédos lakások helyiségeiből származó, vagy oda átáramló hőmennyiség. ( A lakások közötti belső falak nem hőszigetelt falak )

 Ha a szomszédom alacsonyabb hőmérsékleten fűt, a két helyiség közötti hőmérséklet különbség kiegyenlítődik, elindul a hőáram a másik lakás felé, és azt is fűtöm.

A radiátoron beállított termosztatikus szelep megfelelő osztását ugyan nem változtatom, de mivel a szomszéd hidegebb szobája felé a meleg átáramlik, a radiátor szelep tovább tart nyitva, mivel több a hőenergia szükséglet, így fűtöm a szomszéd helyiségét is. Addig fűt a radiátorom, amíg a helyiségek között a hőmérsékletkülönbség ki nem egyenlítődik.

 Tehát az által, hogy a szomszédom takarékoskodik, a mi fogyasztásunk nő, mi fűtjük a szomszédot is.

 Az igazságtalanság annál nagyobb minél nagyobb a ház hővesztesége.

Kimondhatjuk, hogy aki előbb végzi el a fűtéskorszerűsítést mint a ház hőszigetelési és nyílászáró csere munkáit, ott a fentiekben leírtak fokozottan jelentkeznek.

Északi végfal hővesztesége. A hőképen látható a panelszerkezet csatlakozási pontjainál fellépő hőhíd_hőveszteség