Lakásállomány minősítése

Egy energetikai intézkedés komoly kihatással van az országok energia felhasználására is, hiszen ez történt az Európai Parlament és Tanács által elfogadott épület energetikai teljesítményének direktíva elkészítésekor, amit követett hazánkban  a 7/2006.(V.24.)TNM  rendelet, mely az épületek új energetikai jellemzőit és az új hőtechnikai követelményeket szabályozza és ezt kell alkalmazni az épületeink tervezése,- építése és korszerűsítése során.

1992.évben végzett felmérés szerint a közel 4 millió lakás 60 %-a családi ház,  20 %-a  panelház és 20 %-a hagyományos építésű többszintes épület volt. Ez az arány az utóbbi friss adatok szerint nem változott, a lakásszám ugyan 4 millió felé emelkedett, ami a hagyományos építésű társasházak építése miatt következett be.

A közel 4 millió lakást vizsgálva, hogy az energetikai követelményeknek hogyan felel meg, az alábbi arányokat láthatjuk:

• 52 %-a  nem felel meg a követelményeknek

• 37 %-a  közepesen, értékhatáron van

• 11 %-a megfelel a követelményeknek

 A 2006 évben szigorodott épület energetikai követelmények miatt az arány komolyan megváltozott, a korábbi  közepes megfelelőség átbillent a nem megfelelő részbe, így a 83 %-a a lakásoknak nem felel meg az épület energetikai követelményeknek. Ha a teljes épület állományt vizsgálnánk a helyzet valamivel jobb, mivel ott 70-75 %-os nem megfelelőség mutatkozott.

A 2016. évtől érvényes szabályozás már a 2020. évre készíti fel a tervezőket,-építőket,- és beruházókat, mivel 2018. évtől középület csak közel nulla energiaigényű ház lehet, 2020. évtől pedig minden épületre fog vonatkozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy kötelező elem lesz a 25 %-os megújuló energia részarány az épület energiafelhasználása tekintetében.

 Mi változott, miért fordult az arány ?2

Az energetikai követelmények szigorításával befolyásolható az épületek energiafogyasztása, bármennyire furcsán hangzik. Az épületek tervezése és jelentős felújítása esetén a szigorúbb energetikai követelményeket kell betartani a tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. Következtében javul az épületek hőtároló képessége, csökken a hőveszteség, így kevesebb energiát használ fel az épület üzemeltetése során.

Látható, hogy a követelményszint szigorítás-döntés 30-50 évre meghatározza az energia felhasználást, hiszen 30 éves ciklusban célszerű az épületeket teljesen felújítani.

Panelprogram, hogyan döntsek ?

A fenti adatokból látható, hogy annak ellenére, hogy a lakásoknak csak 20 %-a panelépület, a támogatás mégis arányaiban több mint a többi családi házas lakások esetében. Felvetődik a kérdés, hogy miért nem a 60 %-ot képviselő családi házas réteg energiacsökkentő felújítását preferálja a Kormány. Az 1992. előtt épített családi házas ingatlan támogatása is adott lehetne.

A határvonal azért lett meghúzva 1992. évben, mert előtte  nem követelték meg az energetikai megfelelőséget az építési engedélyek kiadásakor. A családi házas ingatlan tulajdonosa, ha takarékoskodni akar, akkor tud, át tud állni fa-egyéb tüzelőanyagra ha úgy dönt, tehát bármilyen döntést hoz végre tudja hajtani.

A panelépületekben – társasházakban csak akkor lehet változtatni, ha a többség akarja, ezért ki vannak szolgáltatva egymás döntéseinek. Az ösztönző rendszer segít a helyes döntésben.

Egy biztos, a panelprogram keretében csak úgy érdemes felújítani, hogyha végigviszik a teljes felújítást, tehát a fűtéskorszerűsítést, szabályozhatóságot,  majd a nyílászárók cseréjét és a külső homlokzati falak ,pincefödém, lábazat, erkély-loggia  és zárófödém  hőszigeteléseit.

Ha csak a fűtéskorszerűsítést – ÖKO program – végzik el, és az épület hőtároló képességét nem javítják –nem hőszigetelnek -, akkor továbbra is fizetik a veszteségeket a fűtésszámlákban.

Mivel a Központi támogatott programok megjelenése bizonytalan, ezért az anyagilag tehetősebb társasházak igénybe veszik a támogatott hitelkonstrukciókat, a hitel visszafizetését pedig az energiamegtakarításból fedezik.