A passzívházak egyre elterjedtebbek lesznek az energiatakarékosságra való törekvés következményeként. Az új Európai Uniós energiahatékonysági irányelv (2010/31/EU) szerint, 2020 után már minden új építésű lakóépületnek ebbe a kategóriába kell tartoznia.
Nem mindegy azonban hol építünk passzívházat. A lokális időjárási körülmények bizonyos helyeken nagyon költségessé tehetik ezt a fajta építkezést. A következőkben bemutatunk egy Lengyelországban, azon belül is Wrocławban (Boroszló) megvalósult passzívház építési projectet.
Wrocław nagyjából 450 km-re található Budapesttől északra. A helyi időjárási körülmények leginkább a Németországi átlagra hasonlítanak, de a Magyarországi átlagtól sincsenek túl messze. A város Lengyelország egyik legmelegebb helysége, az éves középhőmérséklet 9.8 °C (Magyarország 11 °C), a leghidegebb hónap átlaga -0.5 °C (Mo. -1.6 °C), míg a legmelegebb hónap átlaga 19.9 °C (Mo. 20.8 °C).
A kivitelezés egy népszerű külvárosi negyedben történt. A tervezés során figyelembe vették a lengyel látképet, így esett a választás egy egyszerű négyszögletű alapra, és a hagyományos háromszögletű tetőre. A falak és a tető méretei is illeszkednek a megszokott tradicionális épületekhez.
A maximális hőnyereség érdekében a déli homlokzaton nagyméretű ablakok kerültek elhelyezésre, amely nem csak a lehető legtöbb napenergiát segít befogni, de még modern küllemet is kölcsönöz az épületnek. A többi homlokzaton az ablakok méreteit úgy választották ki, hogy a belterek fényessége megfeleljen a komfortparamétereknek, de a hőveszteség a lehető legkevesebb legyen.
A házban kényelmesen ellakhat egy négyfős család. A földszinten található egy nappali, egy konyha és egy ebédlő, a nagyméretű ablakok miatt a terek csak még nagyobbnak tűnnek. A kényelem miatt természetesen a földszinten is található mellékhelyiség, és itt kapott helyet egy dolgozószoba is. Az emeleten van egy nagy hálószoba a szülőknek, és külön hálószobák a gyerekeknek. A két gyerekszobából egy a garázs tetején lévő terasz nyílik. A fürdőszoba rendkívül fényes, köszönhetően a tető formáját enyhén megbontó ablaknak.
Az épületnek nincs pincerésze, a vasbeton alapzatot 30 cm vastag vízzáró polisztirollal szigetelték. Az alapzat hőátbocsátási tényezője 0,11 W/m2K-nek adódott. Összehasonlításképpen ma Magyarországon az erre vonatkozó előírás 0,5 W/m2K.
Az alap elkészülte után a falazás mindössze három napot vett igénybe, köszönhetően az előregyártott elemeknek. A falakat 30 cm vastag Neopor szigetelőrendszerrel látták el így sikerült elérni, hogy szerkezet hőátbocsátási tényezője 0,10 W/m2K legyen. (Mo. előírás 0,45 W/m2K)
Nagy gonddal jártak el a tetőszerkezet esetében is, amely döntő fontosságú egy épület energiaegyensúlyában. A hagyományos fa szerkezetet három különböző rétegben, összességében több mint 40 cm vastagon szigetelték. Az elért hőátbocsátási tényező a mai előírások harmada lett. (0,08 W/m2K)
Öt légkamrás műanyag nyílászárók kerültek beépítésre, természetesen háromrétegű, argontöltéses üvegezéssel. A háromszoros üvegezés a napsütésből adódó hőnyereséget a felére csökkenti, de maximális hőszigetelés érdekében erre szükség volt. Az elért hőátbocsátási tényező 0,7 W/m2K, míg a magyar előírások 1,5-2,5 W/m2K között változnak.
A lakást teljes egészében egy Viessmann Vitotres 343 központi egység látja el, amely felelős a szellőztetésért, fűtésért és a melegvíz előállításért. A gép lelke egy víz-levegő hőszivattyú, amely a lakás elhasznált levegőjéből, valamint a szellőztető friss levegőből képes az energiát kinyerni. A szellőztető berendezésben a hővisszanyerés hatásfoka 80% köszönhetően a beépített talaj-levegő hőcserélőnek. Ez egy 100 m hosszan és 1,5 m mélyen a talajba fektetett szívóvezeték, amely a nyári időszakban előhűti, télen pedig előfűti a frisslevegőt. A szellőztetés átlagos mennyisége 135 m3/h, ez a hőszivattyú megfelelő működéséhez szükséges, valamint a lakásban tartózkodók frisslevegő igénye miatt is. A melegvíz előállításáért a Vitotres 343 központi egységen kívül, egy tetőn elhelyezett vákuumcsöves kollektor felelős. A rendszer egyszerűsített ábrája a Viessmann katalógusb
Az építési költség nagyjából 38%-al magasabb, mint az átlagos lengyel előírásoknak megfelelő épület esetében. Hagyományos épületekhez képest a passzívház mindig drágább beruházást igényel. Ebben az esetben azért ilyen kiemelkedő az eltérés, mert sok alapanyagot Lengyelországban még nem gyártanak az alacsony igények miatt. Így pl. az ablakokat importálni kényszerültek, ami nagyon megemelte a beruházás költségét.
Láthatjuk, hogy a megtérülés mai áron számolva 38 év. Természetesen, ha az alapanyagokat van lehetőségünk helyileg beszerezni, akkor a beruházási költségek jelentősen csökkenhetnek.
Amint, az alapanyagok elterjedtebbek lesznek, valószínűleg az építési költségek jelentősen fognak csökkenni. Elsőre soknak tűnhet a megtérülési idő, de házat az ember nem 10 évre épít. Jelenleg az energia egyre nagyobb mértékű drágulása várható, így ez egy egyfajta hosszú távú befektetésnek tekinthető. Reméljük itthon is egyre több ilyen megoldással fogunk találkozni.